Idén nyáron, egyik vasárnap apám nem tudott rendesen felkelni a fotelből.
Általában hatkor kimegy, ellenőrzi az ivót, megnézi, melyik madár nem jött le enni, aztán kikészíti a gyűrűket a versenyre induló galamboknak.
De a rendszer megbomblott.
A karmathaimasszazs.hu szalonját anyámmal együtt kerestük ki ezután neki, mert a dúcban nem csak felfelé néz az ember, hanem folyamatosan hajolgat is. Az itatót lehajolva mossa ki, a takarítás négykézláb megy, és mindezt hetven évesen, egy olyan derékkal, ami két éve tiltakozik.
Nyáron egy hetet lent töltenek Siófokon, a Petőfi sétányon pedig ott van a Karma Thai masszázs egyik szalonja, tehát a fürdés után gyalog odaértek.
Apám azért is ment el, mert a tradicionális masszázs ruhában zajlik, olaj nélkül. Ezt előre megnézte, és ez volt a feltétele, mert nálánál makacsabb embert nehéz találni ilyen ügyekben. A masszőr csak egy gyógynövényes izomlazító balzsammal dolgozik, a mozdulatok pedig nyújtásból, nyomásból és hajlításból állnak. Ez a fajta kezelés több mint ezer éves múltra tekint vissza, kolostorokban alakult ki, és apámat pont ez fogta meg benne.
Az egészet a végén egy csésze gyógytea zárja, és a tradicionális masszázs után apám ezt mesélte a legtöbbet, nem magát a kezelést.
Azóta a dúcban is másképp mozog, mert takarítás után nem kell megkapaszkodnia a rácsban, amikor felegyenesedik. Ősszel megy megint, és most már ő emlegeti a tradicionális masszázs nevét a galambász ismerőseinek, pedig évekig legyintett az ilyesmire.
Anyám szerint a Karma Thai masszázs szalonjában végre valaki elérte nála azt, amit mi húsz éve nem tudtunk.